Az előző részt már olvastad? Ha nem, akkor ezzel kezdd:
A vásárlás utáni napon megkötöttem a biztosítást, aztán indultunk Farkival eredetiségvizsgára. Ott a vizsgáztató azt mondta, hogy meglepően jó állapotban van az autó és csak a bal oldala volt végignyomva. Kiderült, hogy 2001 óta egy idős hölgy szaggatta vele az aszfaltot, előtte nem lehet tudni, hogy kinek a birtokában állt a járgány.
Kellemesen gyorsul, lassul az autó, csak egyenletes sebességnél lehet érezni némi rángatást. Egy picit, de többet a kelleténél. Ennek több oka is lehet, elsőként a gyújtáselosztót kell majd kitisztítani, gyertyákat cserélni.
A rugók elég kemények, nem kellemes érzés a hátsó ülésen Budapest utain utazni, de általában kettőnél több ember nem ül majd a kocsiban. Ezen csak akkor szeretnék változtatni, ha már minden más rendbe lesz hozva az autón, szóval valószínűleg örökre ilyen marad.
Apám észrevette, hogy le akar esni a ködlámpa. Most már nem fog 🙂
Még a vásárlásnál észrevettük, hogy kevés benne a hűtőfolyadék és rozsdás. A kereskedőt megkérdeztem, hogy nincs-e egy kis desztillált vize, erre a locsolócsőből telenyomta. Hát teljesen kiakadtam, kémiaórán nem nagyon figyelhetett, biztos csak viccből kell bele ioncseréltet tölteni. Amikor hazatértünk vele, öntöttünk bele fagyállót meg vizet, persze előtte ugyanannyit le is engedtünk. Sajnos nem lett sokkal tisztább, viszont nem nagyon szeretném bolygatni, nehogy valahol elkezdjen ereszteni a rendszer.
Harmadik napon egy köves földúton keresztül kellett mennem a kocsival és kaptam egy defektet egy kő jóvoltából. Irány a gumis, aki megnézte a kerekeket, ekkor szembesültem a ténnyel, hogy azok 1998-ban készültek, tehát nem mai darabok. A felnik jó állapotban vannak, a gumik se kopottak, csak öregek, ami legalább akkora probléma. Azt mondta a szaki, hogy nem kell azonnal cserélni, ha nem autópályán szaggatom őket. Télre úgyis kell venni újakat.
Az öreg gumik (1998)
Egy használt autó vásárlásánál célszerű rögtön cserélni az olajat, olajszűrőt, üzemanyagszűrőt és a légszűrőt. Meg is tettem ezeket, kivéve az üzemanyagszűrő beszerelését, mert annak ebben a kocsiban nincs helye. Lehet, hogy majd valahova beleépítem, mert egy öreg benzintartálynál félő, hogy rozsdás darabok kerülnek az üzemanyagba.
Van valami, amiről még mindig nem esett szó, pedig nagyon fontos és nagyon sok munka lesz vele. Ez a karosszéria. Sajnos ezek a Corsák rohadnak. Mindenütt. Ennek is rohad a küszöbe és az ajtajai. Hogy mikor, hol és hogy lesz megcsinálva az még kérdéses, az biztos, hogy rozsdátlan ajtó egy bontóban sincs.
Kissé rohad
Belülről se szebb
Ha már bontó: a hűtőrács elég rondán el volt repedve és hiányzott róla az Opel embléma, valamint hátul nem voltak biztonsági övek, így itt szereztem be azokat.
Az új ráccsal
Ez idő alatt már több mint ezer kilométert tettem meg az autóval, így megtudtam, hogy az átlagfogyasztása 8,9 liter. Ez elég sok, bár rövidtávon használtam, sok hegymenettel és nem éppen ECO gázadásokkal.
A következő rész: 3.: Mitől rángathat?