Egy hét Bulgáriában – fényképes beszámoló

Az utat autóval terveztük megtenni, első úti célunk a bolgár főváros, Szófia volt. Szerbián keresztül mentünk, ahol mind a magyar-szerb, mind a szerb-bolgár határon majd’ 2-2 órát kellett várakoznunk. A tervezett este 8 körüli érkezésből 11 óra lett, Így a városnézés helyett az alvást választottuk. Szállásunkat booking.com-on foglaltuk, egy kis szoba fürdőszobával, a belvárostól gyalog 15-20 percre.

A környék nem volt szép, de sajnos már itt is fizetős parkolózónába kerültünk, így reggel kb. 800 méterrel kijjebb parkoltunk. A város centruma nem túl nagy, mi 5 órát szántunk az egészre, ezalatt rengeteg szép épületet és parkot néztünk meg, illetve aranyos kávézóban és szép vegetáriánus étteremben fogyasztottunk. Délután indultunk tovább autópályán Sozopol felé.

Az út majdnem végig autópályán vezetett, ami néhol rázós volt, a megengedett maximális sebesség 140 km/h, matricát nem a pályára, hanem az egész országra kell venni. A vezetési stílusa a helyieknek elmegy, néhányan elég sietősek, de nem éreztük magunkat veszélyben. A kisebb utak rázósak, kátyúsak. Parkolás általában fizetős a belvárosokban, ilyenkor érdemes vagy kijjebb elhelyezni az autót, vagy beállni egy őrzött parkolóba, így kisebb eséllyel fogják piszkálni.

Sozopolnál kempingezni szerettünk volna, de a fürdőblokk balkánisága miatt Dóri inkább itt is a szobára szavazott. Nem jártunk rosszul, meglehetősen olcsón az új városrész sétálóutcájának a végében, tengerre látó kilátással sikerült letáboroznunk. A város új részében rengeteg büfé, étterem, boltocska található, két homokos strand, az egyik a régi rész fele, ez a kisebb és nyugalmasabb, a Central Beach, a másik a Harmanite Beach, ez kicsit bulisabb, jóval hosszabb.

Egy estét el lehet tölteni az új-, egyet meg az óvárosban, mely Bulgária egyik legöregebb tengerparti városa. Az éttermek errefelé – magyar viszonylatban – nem drágák.

A tenger élővilága az ilyen népes strandok környékén gyér, ez vezetett ahhoz, hogy dél felé kocsikáztunk a part mentén nézegetve a tenger felé, hogy hol lehet érdemes strandolni, tengervilágot nézni.

A kicsit szemetes partszakasz nem tetszett, így tovább kerestünk, az alábbi partra jutottunk.

Sozopoltól nem messze fekszik Burgasz, mely egy meglehetősen ronda tengerparti város sétálóutcával, shopping lehetőségekkel és éttermekkel. Itt is fizetős a parkolás, viszont a sétálóutcától kb. 15 percre már ingyenes, így ott hagytuk a kocsit. Shopping, gyorskaja és kávé után továbbálltunk Neszebárba.

Neszebár óvárosa egy félszigeten fekszik, mely hatalmas (gyalog simán bejárható), itt szerintem nem érdemes megszállni, inkább az újvárosban, ahol vannak szép strandok, közel van az óváros és sokkal egyszerűbb autóval megközelíteni. Egy nap elég is volt strandolásra, városnézésre és éttermezésre, az árak itt is hasonlóak, mint Sozopolban.

Másnap este a hegyekben terveztünk éjszakázni, előtte viszont meglestük, hogy milyen is az a híres, neves Sunny Beach.

Rengeteg szálloda, étterem és tömeg a strandon, árszínvonal talán kicsit alacsonyabb, mint Neszebárban és Sozopolban, viszont hiányzik belőle az óvárosok varázsa, a szép sétálóutcák. Ha itt szállnék meg, esténként biztos, hogy átmennék Neszebárba, Sozopolba vagy Sveti Vlasba, bár az utóbbi helyről csak olvastam, élőben nem néztük meg.

A hegyi falvakból Veliko Tarnovo és Etar között vacilláltunk, végül Etarra esett a választás. Itt egy nagyon szép, nyugalmas vendégházban aludtunk, délelőtt megnéztük a közeli kolostort.

A kolostortól kb. egy órányi sétára van egy skanzen jellegű etnológiai múzeum, kis kézműves árukat, szuveníreket nagyon jó áron lehet itt kapni. Bemutatnak pár régi gépet, vízimalmot, földművelési eszközöket és meg rengeteg dolgot. Kirándulni terveztünk, de a környéken nem sok túraút van, így valami erdészeti úton sétáltunk 1-2 órát, nagyon szép, érintetlen az erdő.

Hazafelé meg szerettük volna nézni a Belogradchik-erődöt, illetve a Magura barlangot. Sajnos az utóbbit lekéstük, de az előbbi az nagyon szép, a sziklák páratlanul festenek, viszont egy szaladgálós gyerekkel nem biztos, hogy a legjobb választás, mert sok helyen nincsen korlát a szirtek szélén.

Magura barlangtól hazafelé Vrushkánál keltünk át a bolgár-szerb határon, itt sor nélkül átjutottunk, majd Szerbiából Magyarországba Röszkénél szerettünk volna belépni, másfél óra alatt sikerült is. Nem tudom, hogy mi tart ennyi ideig, miért nem lehet a magyarokat vagy az EU állampolgárait gyorsabban átengedni, ez az eljárás embertelen.

Az utazás összességében nagyon kellemes volt, Bulgáriában kellemesen csalódtam. Gyönyörű a Fekete-tenger, a történelmi városok, alacsonyak az árak, viszont a kevésbé frekventált helyeken erősen meglátszik a szegénység. A tengerparton érdemes több helyet megnézni, a déli sziklás rész páratlan, annak a kihagyása a Fekete-tenger meggyalázása. Ajánlott úti cél!